Indulási pont/Partida: Cuzco
Magasság/Altitude: 3300 m
Hőmérséklet/Temperatura: 16 ˚C (napsütés/sol)
Km: 15.072 km
Indulás/Partida: 9:29 óra/horas (GMT -5.00)
Magasság/Altitude: 3300 m
Hőmérséklet/Temperatura: 16 ˚C (napsütés/sol)
Km: 15.072 km
Indulás/Partida: 9:29 óra/horas (GMT -5.00)
Miután megreggeliztünk és összekészülődtünk, kijelentkeztünk a hotelból, és átszaladtunk Juliahoz, hogy megköszönjük a kirándulásunkat, ami annyira jól sikerült. Fél 10 felé sikerült elindulnunk Nazca felé. Mivel Cusco eléggé össze-vissza város, megkértünk egy taxist, hogy vezessen ki bennünket a városból a Nazca felé vezető útra...
Nem tettünk meg sok kilómétert, mikor Paulo hirtelen félreállt az autóval. Valami gond van, a kormány nehezen forgatható. Kiszállt az autóból, körbenézte, alánézett. Láttam rajta, hogy valami gond van az autóval, nehezen kormányozható. Mikor kiszállt, hogy körbevizsgálja az autót, észrevette, hogy valami zsinór lóg a kocsi aljából. Aggódva folytattuk utunkat. Nem sokkal később felvillant az akumulátor lámpája. A generátor nem tölti az aksit. `Szuper!` Így tuti nem jutunk sokáig. Törtük a fejünket, mi tévők legyünk. Egyelőre haladtunk tovább. Én közben lepihentem, mert a kanyargós úton nem éreztem valami jól magam. Kb. fél óra múlva Paulo ismét leállt. Aggódva ültem fel. Egy forgalmi rendőrautónál állt le, hogy segítséget kérjen. Közösen a rendőrökkel felnyitották a motorháztetőt, alánéztek az autónak, és bizony a generátort mozgató szíj szakadt el. A vastag szíj vékony csíkokra forgácsolódott, emiatt nem hajtotta a generátort, ami következésképp nem töltötte az aksit. A rendőrök rendesek voltak, hívtak a közeli városkából, Abancayból segítséget. Fél óra múlva meg is érkeztek, közben a rendőrökkel beszélgettünk, akik rendkívül barátságosak voltak...
Az autót nem indítottuk be, ezzel is spórolva az aksival, hanem elkezdtünk legurulni a hegyről, mivel Abancay egy völgyben fekszik. Ez volt a mi szerencsénk, igaz nem sokáig gurultunk, mivel egy bucka következett, és az autó megállt. Így láncra kötötték a szerelők az autót, úgy húztak bennünket a következő ereszkedőig.
Miután sikeresen begurultunk a szerelőműhelybe, megnézték az autót, majd mivel ebédszünet volt, közösen elmentünk egy helyi kis étterembe ebédelni. Az étlapon volt sült hörcsög is, amit vállalkozókedv és bátorság híján nem próbáltunk ki... Ebéd után kezdődött a telefonálgatás, problámamegoldás. Kezdetben nem szolgáltak túl jó hírrel. A városban felkutatták az összes alkatrészboltot, autóbontót, de sehol nem volt Peugeut 207-eshez megfelelő méretű szíj. Következtek a környező nagyobb településekbe telefonálgatások. Sehol semmi. Végül a limai Peugeut gyárat hívta fel Haiman, a szerelő, ahol közölték, az alkatrész nincs, be kell szerezni, ami 25 nap minimum. Na, ennyit nem tudunk várni. Más megoldás kell. Ekkor elmentünk mi is telefonálni Curitibába, a biztosítót hívta fel Paulo. Közölték vele, hogy egyetlen megoldás van, küldenek autómentőt, ami hazaviszi az autónkat, mi pedig menjünk haza másképp. A költségeket a biztosító állja. Ez sem hangzott túl jó megoldásnak, ezért tovább próbálkoztunk. Végül Haimannak sikerült Limában egyik autószerelő ismerősétől egy másik típusú autóba való, eggyel nagyobb méretű szíjat leseftelnie. Egyik emberét elküldte a bankba, hogy utalja át a szíj árát, faxolja el az igazolást, hogy a szíj a 6 órás Lima-Cusco buszjárattal elindulhasson. Kb. egy óra elteltével megjelent az ember, hogy sikerült az átutalás, az alkatrészt feladták, másnap délelőtt 10 felé itt lesz. Kicsit megkönnyebbültünk. Talán mégsem kell hazamennünk autó nélkül. Ekkor elindultunk hotelt keresni. Egy másik helyi srác, aki végig mellettünk volt és segített, elkísért egy közeli hotelba. Lecuccoltunk, majd elmentünk telefonálni, hogy lemondjuk az autómentőt. Ezt követően vettünk egy üveg perui bort, benyakaltuk, és lepihentünk...
Nem tettünk meg sok kilómétert, mikor Paulo hirtelen félreállt az autóval. Valami gond van, a kormány nehezen forgatható. Kiszállt az autóból, körbenézte, alánézett. Láttam rajta, hogy valami gond van az autóval, nehezen kormányozható. Mikor kiszállt, hogy körbevizsgálja az autót, észrevette, hogy valami zsinór lóg a kocsi aljából. Aggódva folytattuk utunkat. Nem sokkal később felvillant az akumulátor lámpája. A generátor nem tölti az aksit. `Szuper!` Így tuti nem jutunk sokáig. Törtük a fejünket, mi tévők legyünk. Egyelőre haladtunk tovább. Én közben lepihentem, mert a kanyargós úton nem éreztem valami jól magam. Kb. fél óra múlva Paulo ismét leállt. Aggódva ültem fel. Egy forgalmi rendőrautónál állt le, hogy segítséget kérjen. Közösen a rendőrökkel felnyitották a motorháztetőt, alánéztek az autónak, és bizony a generátort mozgató szíj szakadt el. A vastag szíj vékony csíkokra forgácsolódott, emiatt nem hajtotta a generátort, ami következésképp nem töltötte az aksit. A rendőrök rendesek voltak, hívtak a közeli városkából, Abancayból segítséget. Fél óra múlva meg is érkeztek, közben a rendőrökkel beszélgettünk, akik rendkívül barátságosak voltak...
Az autót nem indítottuk be, ezzel is spórolva az aksival, hanem elkezdtünk legurulni a hegyről, mivel Abancay egy völgyben fekszik. Ez volt a mi szerencsénk, igaz nem sokáig gurultunk, mivel egy bucka következett, és az autó megállt. Így láncra kötötték a szerelők az autót, úgy húztak bennünket a következő ereszkedőig.
Miután sikeresen begurultunk a szerelőműhelybe, megnézték az autót, majd mivel ebédszünet volt, közösen elmentünk egy helyi kis étterembe ebédelni. Az étlapon volt sült hörcsög is, amit vállalkozókedv és bátorság híján nem próbáltunk ki... Ebéd után kezdődött a telefonálgatás, problámamegoldás. Kezdetben nem szolgáltak túl jó hírrel. A városban felkutatták az összes alkatrészboltot, autóbontót, de sehol nem volt Peugeut 207-eshez megfelelő méretű szíj. Következtek a környező nagyobb településekbe telefonálgatások. Sehol semmi. Végül a limai Peugeut gyárat hívta fel Haiman, a szerelő, ahol közölték, az alkatrész nincs, be kell szerezni, ami 25 nap minimum. Na, ennyit nem tudunk várni. Más megoldás kell. Ekkor elmentünk mi is telefonálni Curitibába, a biztosítót hívta fel Paulo. Közölték vele, hogy egyetlen megoldás van, küldenek autómentőt, ami hazaviszi az autónkat, mi pedig menjünk haza másképp. A költségeket a biztosító állja. Ez sem hangzott túl jó megoldásnak, ezért tovább próbálkoztunk. Végül Haimannak sikerült Limában egyik autószerelő ismerősétől egy másik típusú autóba való, eggyel nagyobb méretű szíjat leseftelnie. Egyik emberét elküldte a bankba, hogy utalja át a szíj árát, faxolja el az igazolást, hogy a szíj a 6 órás Lima-Cusco buszjárattal elindulhasson. Kb. egy óra elteltével megjelent az ember, hogy sikerült az átutalás, az alkatrészt feladták, másnap délelőtt 10 felé itt lesz. Kicsit megkönnyebbültünk. Talán mégsem kell hazamennünk autó nélkül. Ekkor elindultunk hotelt keresni. Egy másik helyi srác, aki végig mellettünk volt és segített, elkísért egy közeli hotelba. Lecuccoltunk, majd elmentünk telefonálni, hogy lemondjuk az autómentőt. Ezt követően vettünk egy üveg perui bort, benyakaltuk, és lepihentünk... 
Depois de tomar café de manha e aprontar-nos, fechamos a conta no hotel e pulamos rapidinho na agência da Julia para agradecer por nossa excursão que era um sucesso. As 9:30 conseguimos sair de Cuzco para Nazca. Como Cuzco é uma cidade com ruas bagunçadas onde é muito difícil orientar-se, pedimos um taxista para nos levar da cidade e mostrar a rua para Nazca...
Não andamos desde muito quilômetros quando Paulo de repente parou o carro e falou que tinha algum problema com o carro, era difícil dirigir. Quando saiu do carro para verificar, percebeu que algum cabo ou corda pendura no fundo do carro. Preocupados continuamos nossa viajem. Um pouco tempo depois acendeu a luz da bateria. O gerador não carregava mais a bateria. `Que legal!` Assim é certo que não vamos chegar muito longe. Quebramos nossa cabeça para saber o que fazer. Por enquanto continuamos dirigindo. Enquanto isso deitei para relaxar porque na rua cheio de curvas não me senti muito bem. Depois de uma hora e meia Paulo parou o carro de novo. Preocupada levantei. Ele parou ao lado de um carro de policia para pedir ajuda. Junto com o policial abriram o capô, investigaram o fundo do carro, e perceberam que a correia do alternados tinha rasgado. A correia larga rasgou para fatias finas, por isso não conseguiu rodar o gerador que conseqüentemente não carregou a bateria. O policial foi muito simpático, ligaram para ajuda da cidade perto, Abancay. Depois de uma meia hora os mecânicos chegaram, enquanto batemos papo com o policial que foi muito amigável...
Não ligamos o carro guardando a bateria com isso também, mas começamos a rolar da ladeira para baixo, porque Abancay se encontra em uma vale. Isso foi nossa sorte, que não demorou muito, porque veio um aterro e o carro parou. Por isso os mecânicos acorrentaram o carro com o deles e nos puxaram até a próxima ladeira.
Após rolar com sucesso para a oficina do mecânico, eles olharam o carro, e porque tinha a pausa do almoço, fomos junto almoçar para um paladar local, onde no cardápio tinha hamster asado para comer. Por falta da vontade aventureira e da coragem não experimentamos aquele prato... Depois do almoço começaram os ligações e a solução do problema. No começo não nos deram boas noticias. Eles ligaram e visitaram todas as lojas com peças automotivas na cidade, mas nenhum tinha peça de tamanho certo para o Peugeut 207. Assim Haiman, o proprietário da oficina começou a ligar as lojas e oficinas nas cidades perto. Nada em nenhum lugar. Por fim Haiman ligou para a empresa Peugeut em Lima que disse que aquela peça não tinha lá, tinha que importar, o que demoraria 25 dias pelo menos! Ah, tanto tempo a gente não tem. Precisamos outra solução. Aí fomos telefonar também, Paulo ligou para o seguro do carro em Curitiba. Lá nos informaram que existia só uma solução, mandariam um carro de resgate que levaria nosso carro para casa, e a gente teria que buscar outra alternativa de voltar para Curitiba. Os custos seriam pagos pelo seguro. Essa recomendação também não soou muito boa, por isso continuamos tentando. Por fim Haiman conseguiu negociar com um mecânico conhecido dele em Lima, que tinha uma correia dum tamanho maior que precisamos. Aí Haiman mandou um empregado dele para o banco para pagar o preço, mandar o confirmação por fax para a peça poder sair da Lima com o ônibus entre Lima e Cuzco as 6 horas. Mais ou menos uma hora depois o cara chegou nos informando que conseguiu mandar o dinheiro e a peça foi enviado, chegaria as 10 horas no dia seguinte. Aliviamos um pouquinho. Será que não teríamos que voltar para casa sem carro. Aí fomos buscar um hotel. Outro cara local que nos ajudo continuamente, nos acompanhou para o hotel. Deixados as malas lá, fomos ligar para o seguro para cancelar o carro de resgate. Após compramos uma garrafa de vinho que tomamos e depois fomos dormir...
Não andamos desde muito quilômetros quando Paulo de repente parou o carro e falou que tinha algum problema com o carro, era difícil dirigir. Quando saiu do carro para verificar, percebeu que algum cabo ou corda pendura no fundo do carro. Preocupados continuamos nossa viajem. Um pouco tempo depois acendeu a luz da bateria. O gerador não carregava mais a bateria. `Que legal!` Assim é certo que não vamos chegar muito longe. Quebramos nossa cabeça para saber o que fazer. Por enquanto continuamos dirigindo. Enquanto isso deitei para relaxar porque na rua cheio de curvas não me senti muito bem. Depois de uma hora e meia Paulo parou o carro de novo. Preocupada levantei. Ele parou ao lado de um carro de policia para pedir ajuda. Junto com o policial abriram o capô, investigaram o fundo do carro, e perceberam que a correia do alternados tinha rasgado. A correia larga rasgou para fatias finas, por isso não conseguiu rodar o gerador que conseqüentemente não carregou a bateria. O policial foi muito simpático, ligaram para ajuda da cidade perto, Abancay. Depois de uma meia hora os mecânicos chegaram, enquanto batemos papo com o policial que foi muito amigável...
Não ligamos o carro guardando a bateria com isso também, mas começamos a rolar da ladeira para baixo, porque Abancay se encontra em uma vale. Isso foi nossa sorte, que não demorou muito, porque veio um aterro e o carro parou. Por isso os mecânicos acorrentaram o carro com o deles e nos puxaram até a próxima ladeira.
Após rolar com sucesso para a oficina do mecânico, eles olharam o carro, e porque tinha a pausa do almoço, fomos junto almoçar para um paladar local, onde no cardápio tinha hamster asado para comer. Por falta da vontade aventureira e da coragem não experimentamos aquele prato... Depois do almoço começaram os ligações e a solução do problema. No começo não nos deram boas noticias. Eles ligaram e visitaram todas as lojas com peças automotivas na cidade, mas nenhum tinha peça de tamanho certo para o Peugeut 207. Assim Haiman, o proprietário da oficina começou a ligar as lojas e oficinas nas cidades perto. Nada em nenhum lugar. Por fim Haiman ligou para a empresa Peugeut em Lima que disse que aquela peça não tinha lá, tinha que importar, o que demoraria 25 dias pelo menos! Ah, tanto tempo a gente não tem. Precisamos outra solução. Aí fomos telefonar também, Paulo ligou para o seguro do carro em Curitiba. Lá nos informaram que existia só uma solução, mandariam um carro de resgate que levaria nosso carro para casa, e a gente teria que buscar outra alternativa de voltar para Curitiba. Os custos seriam pagos pelo seguro. Essa recomendação também não soou muito boa, por isso continuamos tentando. Por fim Haiman conseguiu negociar com um mecânico conhecido dele em Lima, que tinha uma correia dum tamanho maior que precisamos. Aí Haiman mandou um empregado dele para o banco para pagar o preço, mandar o confirmação por fax para a peça poder sair da Lima com o ônibus entre Lima e Cuzco as 6 horas. Mais ou menos uma hora depois o cara chegou nos informando que conseguiu mandar o dinheiro e a peça foi enviado, chegaria as 10 horas no dia seguinte. Aliviamos um pouquinho. Será que não teríamos que voltar para casa sem carro. Aí fomos buscar um hotel. Outro cara local que nos ajudo continuamente, nos acompanhou para o hotel. Deixados as malas lá, fomos ligar para o seguro para cancelar o carro de resgate. Após compramos uma garrafa de vinho que tomamos e depois fomos dormir... 
Út közbeni megállók / Paradas no caminho:
12:58 Abancay
Magasság/Altitude: 2500 m
Km: 15.253 km
12:58 Abancay
Magasság/Altitude: 2500 m
Km: 15.253 km
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése